Talán sosem telnek meg a világvége magbunker tárolói

A bolygónkon termesztett összes mezőgazdasági növény vetőmagjának őrzésére épült – egy esetleges kataklizma esetére – Norvégiában, az északi sarkkörön túl a földrengés- és atombiztos „ítéletnapi tároló”, a Spitzbergák Nemzetközi Magbunker.

A létesítmény végzetes meghibásodás esetén, fagyott és lezárt állapotban legalább 200 évet tudna átvészelni. Éppen tíz éve adták át.

A norvég kormány 2006-ban határozta el egy sarkköri vetőmagvilágbank létrehozását, hogy megőrizzék a bolygónkon használt összes vetőmag mintáját egy esetleges nukleáris háború, vagy világméretű természeti katasztrófa esetére. Az „ítéletnapi vetőmagszéfet” az Északi-sarktól mindössze ezer kilométernyire, a négy Svalbard-sziget egyikén hatmillió eurós költséggel építették meg egy hegy belsejében. A három, egyenként 27-szer 10 méteres, légmentesen záródó kamrában mínusz 18 fokos hőmérsékleten a vetőmagok akár ezer éven át is megőrizhetők.

A Spitzbergák Nemzetközi Magbunker (Svalbard Global Seed Vault) tárolónak otthont adó Longyearbyen-sziget az örök fagy birodalmába tartozik. Ennek köszönhetően a hűtőberendezés esetleges meghibásodása esetén sem emelkedik a hőmérséklet mínusz 3,5 Celsius-fok fölé. A tároló kibírja a nukleáris rakétatámadást és akár a Richter-skála szerinti 6,4-es erősségű földrengésnek is ellenáll.

Noé „agrárbárkája” 130 méterrel a tengerszint fölött található. Azért tervezték ilyen magasra, hogy ne öntse el a víz, amennyiben a globális felmelegedés következtében elolvad a sarki jégtakaró, és megemelkedik a tengerek szintje. (Nemrégiben éppen beázás miatt renoválták a létesítményt, de erről majd később.)

A vetőmagokat – mintánként ötszáz darabot – ezüst fóliába burkolt konténerekben tárolják, amelyeket kék és narancssárga fémpolcokon helyeznek el a három kamra valamelyikében. Mindhárom kamra egyenként másfél millió minta befogadására alkalmas, vagyis összesen négy és fél millió vetőmagminta helyezhető el a tárolóban – ez kétszer annyi, mint amennyi a tudósok ismerete szerint létezik a Földön.

Jelenleg nagyjából 900 ezer növénymintát őriznek a létesítményben a világ szinte összes országából, a kukorica, a rizs, a búza és a burgonya mellett tehénborsót, cirkot is. A magok a küldő országok tulajdonában maradnak. A bunkerből 2015 szeptemberében, a szíriai háború miatt hoztak fel első alkalommal vetőmagot, miután a polgárháború miatt károkat szenvedett az Aleppó melletti magbank. A kivett vetőmagokat később pótolták.

A tavalyelőtti év az eddigi legmelegebb volt a mérések kezdete óta, ennek következtében olvadásnak indult a permafroszt – vagyis az állandóan fagyott talaj, amelybe a bunkert „ágyazták” –, és az olvadékvíz mintegy 15 méter hosszan beszivárgott a vetőmagbank bejárati alagútjába. A hegy belsejében tárolt vetőmagoknak nem esett bajuk, ám mindenképpen váratlan problémával kellett szembesülniük a bunker üzemeltetőinek.

A létesítményt építő Statsbygg eltávolította a bejárattól az elektromos műszereket, belül vízálló falakat, kívül lefolyókat épített, egyúttal a látogatók számát is korlátozták, hogy csökkentsék az emberi test által keltett hőt. (A bunkerben nem tartózkodik állandó személyzet.)